Otthonunk energiahatékonysága

Otthonunk energiafogyasztása az egyik legjelentősebb tényező az ökológiai lábnyomunkban.

Az elektromos berendezések megválasztásán sok múlik, a háztartásunkban található eszközök (hűtőszekrény, fagyasztószekrény, mosógép, mosogatógép) korszerűsítésével hazánkban akár évente 2 millió tonnával is csökkenhet a szén-dioxid-összkibocsátás. Emellett azok karbantartása és takarékos használata is további megtakarítást és kibocsátáscsökkentést jelent. Az elektromos berendezések mellett azonban otthonunk szigetelése és fűtési rendszere is meghatározó, pénztárcánk és a környezetterhelés szempontjából egyaránt. Hazánkban még igen elterjedt a fosszilis tüzelőanyagok használata, a megújuló energiaforrások térnyerése azonban már világszinten jellemző, és a fenntartható fejlődés elkerülhetetlen velejárója.

Ha elhagynánk a fosszilis tüzelőanyagot…
Az EU épületenergetikai elvárásai – amelyek a közel nulla energiaigényű épületeket preferálják – nagy hangsúlyt helyeztek az elmúlt években a megfelelő fűtési és melegvíz-előállító rendszerek, valamint a megújuló energiaforrások fontosságára. Uniós szinten jelenleg a szélenergiát hasznosítjuk a leggyakrabban, azonban a napenergia felhasználásának térnyerése a legmarkánsabb. Lakossági szinten a napkollektor és a napelem segítségével hozzájárulhatunk a fűtési rendszer környezetkímélő működéséhez. A természeti adottságok hazánkban mérsékelten teszik lehetővé a nap-, a víz- és a szélenergia hatékony használatát, a geotermikus energia mennyisége azonban kiemelkedő, és Magyarország vezető országnak számít ennek hasznosításában. Sokan a megújulók közé sorolják a biomassza alapú fűtést is. Amennyiben az otthonunk energiaigénye megfelelően alacsony (szigetelés, nyílászárók), és a faanyag fenntartható gazdaságból származik, úgy valóban megújuló energia. Ez azonban ritkán valósul meg, és a fatüzelésnél jóval hatékonyabb és kényelmesebb rendszerek is léteznek már.

Napelem
A megújuló energiaforrások közül a napenergia az egyik legköltséghatékonyabb. A napkollektorok a víz melegítésére alkalmasak, ugyanakkor költségük és energiatermelésük alapján a napelemes rendszerek jóval hatékonyabbak. Ez utóbbihoz azonban villamos energia alapú rendszer szükséges. Sok lehetőség közül választhatunk: az elektromos radiátor, az infrapanel, az elektromos padlófűtés, vagy a hőszivattyús rendszer egyaránt működhet napelemről. Ezek közül a hőszivattyús rendszer a leggazdaságosabb: a többi rendszerhez akár négyszer annyi napelemre is szükség lehet, mint a hőszivattyús fűtés esetében.

Geotermikus hőszivattyú
A geotermikus fűtést a háztartásokban egy hőszivattyú végzi, ami a talaj vagy a talajvíz hőmérsékletéből nyeri a hőt. A hő elnyeréséhez szondák, kollektorok szükségesek, ezeket lehet vízszintesen és függőlegesen is elhelyezni. A vízszintes elhelyezésnek nagy a területigénye: körülbelül háromszor akkora területet kell csövekkel befedni, mint amekkorát fűteni szándékozunk. Az itt nyerhető energia erősen függ a külső hőmérséklettől, ezért ingadozóbb a kinyert geotermikus energia mennyisége, mint a függőleges szondaelhelyezésnél. A függőleges kialakításnál mélyre (50-100 méterre) kell ásni, ezért engedélyköteles. A talajból nyert hőt a zárt szivattyúrendszer a csöveken keresztül a lakásba juttatja, a hideg levegőt pedig a földbe. Nyáron ugyanez megfordítható, így a geotermikus energia hűtésre és fűtésre is alkalmas. A rendszer hátránya, hogy elektromos energia szükséges a használatához. Ezt beleszámítva még így is 50%-kal kevesebb kiadást jelent havonta, mint a gázfűtéses rendszer. Napelemmel kombinálva pedig jelenleg a leghatékonyabb megújuló energia alapú rendszer. Ha nincs lehetőség geotermikus hőszivattyúra, akkor levegős vagy vizes hőszivattyú is szóba jöhet. Ezek beruházási költsége alacsonyabb, ugyanakkor hatékonyságuk is elmarad a geotermikusétól, de megfelelő adottságok hiányában tökéletes helyettesítői lehetnek. Ha a levegőből nyerjük ki az energiát, és levegő a közvetítő közeg, akkor levegő-levegő hőszivattyúkról (avagy fűtőklímáról) beszélünk, míg ha víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz típusúról beszélünk. Ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hőközvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájúról beszélhetünk. A levegőt, mint környezeti hőt hasznosító hőszivattyúk telepítése talán a legkönnyebb, de mára a talajszondás rendszerek telepítése is jelentősen leegyszerűsödött. A hőszivattyúkról bővebben itt olvashat. 

Szigetelés
Bármilyen fűtéssel rendelkezik az otthonunk, a fogyasztás minimalizálására kell törekednünk. Ehhez pedig a megfelelő szigetelés elengedhetetlen. A nem megfelelő szigetelés következtében a hő akár 50%-a is elszökhet, ez pedig komoly költségeket jelent. Így, ha semmi egyéb beruházást nem tervezünk, akkor is érdemes legalább a szigetelésbe befektetni, hiszen ez akár 2-4 év alatt is megtérülhet. A megfelelő szigetelés a falak, a homlokzat, a padló és a tető esetében is elengedhetetlen. Ez átlagosan 12-15 cm vastag homlokzati hőszigetelést és minimum 20 cm padlásfödém szigetelést jelent. A szigetelőanyag sem mindegy. A hőszigetelő anyagok összehasonlításakor a hővezetési képességüket érdemes megnézni, emellett pedig azt is figyelembe kell vennünk, hogy mennyi károsanyag-kibocsátással járt az anyag előállítása. A polisztirol helyett például választhatunk kőzetgyapot hőszigetelést vagy alternatív megoldásokat (pl. szalma).
A falak, tető, padló szigetelése mellett a nyílászárók szerepe is nagy a hőmegtartásban.

A nyílászárók kiválasztása
A nyílászárók alapvető célja, hogy fény jusson be az otthonunkba. Ugyanakkor az energiahatékonyság szempontjából az is fontos, hogy minél kevesebb hő jusson ki, vagyis megfelelően szigeteljenek az ablakok és ajtók. Ha a nyílászárókat jól választjuk meg, és tájolásuk is kedvező (déli), akkor még energiatermelőként is funkcionálhatnak. A nyílászárók megválasztásakor érdemes tehát megnézni, hogy mennyi energiát engednek be és ki: az a jó, ha minél kevesebbet ki, és minél többet be.

A fűtési rendszerünk megválasztásán és a szigetelésen túl még a használat is hatással van a havi számlánkra. Akármilyen fűtéssel rendelkezünk, nem érdemes túlfűteni otthonunkat sem egészségünk, sem az energiahatékonyság szempontjából. Ha csak 1 fokkal csökkentjük a hőmérsékletet a megszokotthoz képest, akár 10%-kal is csökkenthetjük a havi fűtésszámlát.

Világítás
Az otthonunk energiafogyasztását befolyásolja még az is, hogy a világításhoz mit és hogyan használunk. A legtakarékosabbak a LED-izzók, ezek élettartama háromszor hosszabb és harmadannyi a szén-dioxid-kibocsátásuk, mint a hagyományos energiatakarékos izzóknak. Még ezek használatakor is figyeljünk arra, hogy kapcsoljuk le a világítást, ha épp nem tartózkodunk a szobában, mert így az izzók élettartama is hosszabb lesz, és ezt pénztárcánkon is megérezzük.

Korszerűsítésre igénybe vehető állami támogatások
Energiatakarékos háztartási gépek vásárlásához, cseréjéhez olykor állami támogatást is igénybe vehetünk. Aktuálisan futó pályázati lehetőségekről az Elérhető állami támogatások című cikkünkben olvashat.
Emellett 2021-ben új otthonfelújítási támogatás is indult: január elsejétől a gyermeket nevelő családok otthonának felújítási, korszerűsítési költségeinek felét – maximum 3 millió forintot – bizonyos feltételek teljesülése esetén átvállalja az állam. Ennek részletei itt tekinthetők meg.

Utolsó frissítés: 2022. március 30.